Paprikás csirke - komolyzat 3 részben
Vitathatatlanul a magyar konyha egyik gyöngyszeme! Hírneve oly csillogó, hogy még színdarabot is írtak ilyen címmel, és mint drámairodalmi kuriózumot tanítják is az egyetemen… De most nem a Szántó Armand - Szécsén Mihály - Fényes Szabolcs hármas bohózatáról lesz szó, hanem magáról az ételről: paprikás csirke nokedlival, uborkasalátával!
Az uborkasaláta nélkülözhetetlen. Meghámozzuk az ubit, felszeleteljük, jó alaposan megsózzuk, és betesszük a hűtőbe. Viszont kivesszük a bort…
Mint minden étel elkészítésénél, itt is a lassú víz partot mos elvet kövessük: igyunk egy pohár bort, hámozzunk meg és vágjunk apróra 3 fej vöröshagymát. Zöld diónyi mangalica zsíron fonnyasszuk meg, és rakjuk rá a bőrös felével a csirkehúst. Itt álljunk meg egy polgári szóra: tudom, hogy a mai finnyás világban jobban szeretik a mellet, mint a combot (ezt az elvetemült nézetet akkor sem értem meg, ha nőről van szó), de a paprikás csirke nem mellet igényel, sőt: fogunk két farhátot, összedaraboljuk, 2 nyakat, 5 szárnyat, pár alsó combot, sok felsőcombot… Ez legyen a csirkehús, ha nem egész csirkéből készítjük… Ne zavarjon bennünket, hogy nem szeretjük a farhátot, vagy szárnyat: a legrosszabb esetben kidobjuk! De a nedveikre szükségünk van…
Kicsit megpörköljük a bőrt, megszórjuk pirospaprikával, dobunk bele pár gerezd fokhagymát, egy szétnyomott paradicsomot, (gazdagék egy zöldpaprikát is), vagy egy kanál nagyi féle lecsót, felöntjük száraz fehérborral, finoman sózzuk, fűszerezzük (ez igazán ízlés dolga, de elbír egy kis majorannát, kakukkfüvet, tarkaborsot) és lassú tűzön főzzük.
Míg borozgatunk, összeállítjuk a galuskát: 2 tojás, fél kilónyi liszt, só, és víz kell hozzá (szerintem), amit ha jól összekeverünk - nem folyósra, annál keményebbre - hólyagosodik. Állni hagyom egy fél órát. Nem t’om miért, de így szoktam. Aztán lobogó vízbe beleszaggatom, szűrőkanállal lehalászom, kicsi mangalicazsírban megforgatom. Ha jól időzítesz, akkor lesz kész, amikor a paprikás csirke.
Már csak az uborkát kell alaposan átmosni egy tésztaszűrőben, ha jól sóztad az elején, itt már nem kell, csak pár kanál szétnyomott fokhagymával elkevert tejfölt kell hozzákeverned, és már tálalhatsz is.
A tányérra halmozott ételre teszel szintén egy kanál tejfölt, zöldpaprika-karikával díszíted - én most ettől eltekintettem, inkább fölfaltam! A maradék megkocsonyásodott… No ja.
Te nem vagy Govindával puszipajtás, úgy tűnik... :DDDDDDDDDD
"Ne zavarjon bennünket, hogy nem szeretjük a farhátot, vagy szárnyat: a legrosszabb esetben kidobjuk!"
basszus nincs kutyád??
Dehogynem! Max. nem zavarjuk egymás étel-köreit... Havonta egyszer szívesen eszem vegát is... De csak egyszer...
Most is tarját pácolok... :))) Mangalica... Imádom. Zöldségnek - sajnos - egyelőre - nincs ilyen íze...:)))
Nekem van ebem - a farhát az övé, a szárnyat az asszony szereti...
Én meg az ő mellét, és az ő combját... :)))
Kannibál!!!
Azt nem eszem, csak csócsálom... :))))
Hm..most akkor beléd kötök:)
Én úgy tudom, ez a csirke pörkölt.Paprikás meg akkor lesz belőle,ha tejfölös liszttel a végén habarjuk.De nyugodtan szólj, ha én tudom rosszul....
A nokedli tésztájába én vagy egy pohár tejszínt, vagy egy pohár tejfölt teszek,mileőtt bármi mást beledobnék.Isteni finom lesz, érdemes kipróbálni!
Kössé csak.
Egyrészt igazad van. De én a liszttel habarást nem szeretem, eléggé egészségtelen már az is, ha nokedlival esszük... Ezért a kanál tejföl a végén - ha jó az állaga - ugyanazt a hatást éri el. Mondjuk ezen a képen ez valóban nem látszik, mert türelmetlen voltam, meg éhes... Ha ilyen - nagyobb - mennyiséget készítek, soha nem habarok, mert habarás után már nem áll el. Csak az kap tejfölt, akit megesznek... :)))
Tejszín vagy tejföl csak javíthat a nokedli ízén, az biztos! De mivel az én nokedlim már úgy be van lőve, hogy elronthatatlan, inkább a nokedlira küldöm őket. Kívül is finom... :)))
megéheztem.
megint csak nyulam van.
nekiesek...
Te nyulász vagy, vagy a Töki hordja haza őket????
végre valaki, aki tisztában van a lényeggel.
egyrészt nem szar étolajjal csináljuk a pörköltet, paprikást, hanem zsírral. másrészt a csirkemell tényleg röhej. combból, szárnyból az igazi, esetleg farhát.
mondjuk a fehérbort nem értem, én vöröset szokok.
"Néne, már megint nyúlhús?" :))))
eddig nem is voltam éhes! EDDIG!
Apósom hűtőjéböl ugrabugrálnak át az enyémbe.
Ő kolbászt ad és nyulat kap cserébe.
ennyi az egész :)))
mirko: A csirkéhez fehér. MIndig fehér!
Esco: Jól nősültél!!! :)))
az első amit nem ennék meg nálad... :)
off
Paul Auster: Holdpalota, ford. Vághy László, 1993 Európa, 342.o.
"csirkefrikasszé (!) galuskával"
mi lehet ez? nem tudod?
Jaj nekem, mindjárt éhen halok. Azért ez mégis csak sok, délidőben ilyenről írni,olvasni:)
gasztronauta: a csirkéhez igen, de a paprikához nem.
de mindegy, ezen nem fogunk összeveszni, kipróbálom fehérrel is.
itt van nektek paprikás csirke, még:
http://dibbuk.blogter.hu/?post_id=97167
Szebben dibbuk...
Évi tejszínnel könnyített nokedlijét megkóstolnám akár csirke-, akár nyúlpaprikáshoz! :)
Én ezt nemtom hogy kell!:-( Köszi!!
Asszem ebészünet lesz ebből... :))))
Zebra: A frikasszé nem más, mint vagdalt húsokból párolás útján készült sűrű mártásos étel. Egy csirkés példa: ITT.
dibbuk: Nekem a Füles küldte el e-mailben vagy ötször, mire megértettem... Megpróbálom neked leírni...:)))
egy pöttyet megtévesztő, hogy mirko vosatka úgy néz ki mint csárlszbronzon, ezt kurvára nem említették a Természetjárók Enciklopédiájában...
Biztosan a sok vörösboros paprikától van... :)))
Köszönöm, de a frikasszé kevésbé érdekel, azt Szamárfül kérdezte. Maradok a paprikásnál. :)
a frikasszé legalább olyan finom, mint a paprikás :)
Na, elugrottam ebédelni és mi volt a palettán?Hát paprikás csirke nokedlivel!CSak uborka saláta helyett cékla volt, de azért így is legyűrtem...kipukkadok!
Amúgy az a picike liszt már nem oszt,nem szoroz a habarásban...az egész úgy ahogy van egészségtelen,de a magyar konyha nem is az egészségről híres:)
Zebra: Bocsi, emlékeztem, hogy négylábú kérdezte, végül is rokonok vagyrok vagy nem??? :)))
évi: A habarás csak az eltarthatóságban játszik - negatív - szerepet. Minden ami tejfölös, gyorsabban romlik. De ezzel:"a magyar konyha nem is az egészségről híres" vitába szállnék. Nem egészségtelen a magyar konyha, csak megváltoztak a körülmények. Amikor a konyhánk kialakult, sokkal nagyobb volt a borfogyasztás, és sokkal inkább szőlőből készült a bor. A bor segíti az érrendszerek tisztulását - lásd a francia példát, ahol kimutatták, hogy provance-ban azért a legmagasabb az életkor, mert átlagosan 2 liter bort isznak naponta...
Nálunk a borfogysztás elhalt, az étkezés pedig megmaradt. És amikor gyümölcsjoghurtokat eszünk a lelkiismeretünk megnyugtatására, akkor tévedünk a legjobban: ugyanis akkor mesterséges állagjavítókkal felduzzasztott cukros tejporkészítményt eszünk... Egy szelet kacsazsíros kenyér sokkal egészségesebb, egy fröccsel!
dibbuk: mail ment...
Füles: Szerintem EZ is egy frikasszé chiliitől!
merci
de mit el küldtem én el 5x ..?
escobar:
:DDDD
sokan mondták máér hogy hasonlítok :)))
egyébként meg nem találtam jobb képet, majd lecserélem, ha lesz vmi értelmesebb.
mirko: Nekem tetszik!
füles: Mit küldtél el??? Biztos az otthoni gépre ment...
én kérdem, hogy mit küldtem el vajon (ne, nem az a vaj...) neked , pláne 5-szőőőr?! mert te állítod. nemértem, na. :)
Oké Gasztro,de ha meginnék napi két liter bort,én hamar fejre is állnék,maradok a napi 1-2 decimnél:)
Amúgy ha belegondolok egyik kedvenc ételembe a rakott krumpliba, akár honnan közelítem,egy koleszterin bombával állok szemben.
10 tojás,egy pár jó fajta kolbász,1/2 liter 20%-os tejföl,plusz tejszín,egy kis bacon szalonna alulra és felülre...na jó, a krumpli az nem zsíros...ez nem jelenti azt,hogy én ne ragaszkodnék a magyar konyhához,de ha már csak leírom mi mindent teszek bele,hát...nem tudom.Igaz és való,hogy ilyenkor én bizony bort iszom mellé,meg amúgy is vékony vagyok,nem fog ki rajtam semmi,de akkor is...
Basszus...éjjel 1 óra van, és én kénytelen vagyok ilyen finomságokról olvasni )). Láttátok a Szindbád-ban Latinovits Zoltánt? Ő volt oly utánozhatatlanul ínyenc, olyan gusztust csinálóan tudott beszélni az ételekről, annyira tudta élvezni az ízeket, hogy az ember ott halt éhen a moziban... Miről is jutott ez most eszembe? :-) Megyek és felfalom a spájzot DD.
A hétszázát ! Csak még egy lépés és elérjük a gulyáskommunizmust!
Füles: Ja! Má' értem. Vagy te, vagy a zebra mutatta meg, hogyan kell hreffelni - komment-linkelni, no.
évi: Nem állnál fejre, hiszen fel sem tudnál állni... :)))
gasztronauta:
most olvastam a joghurt vs kacsazsíros megjegyzésedet és baromira egyetértek. ezért nem nagyon eszek én már felvágottat. nehogymár a szójapépért, meg az állományjavítóért, meg az ipari szalonnáért fizessek!! nekik kéne fizetniük nekem, hogy megegyem :D tudod, mint a rettegés fokában, pókevés stb.
egyébként attól is ideges vagyok, hogy a kenyér sem az igazi. az is tele van mindenféle olyan adalékkal, aminek nem ott lenne a helye.
Mondjuk én ász vagyok paprikás csirkében (is), de mégsem így csinálom, inkább dibukk-é hoz hasonlít, de azzal sem teljesen.. De nyilván (ezt már megtanultam) tájegységenként teljesen eltérhetnek a főzési szokások.
Azért megkóstolnám a boros variációt, csak nekem az alkoholos ételeknél fura a tejföl használata, vhogy nem passzol nekem össze a kettő. Ja, és pl. mifelénk az ubisali sem követelmény ehhez az ételhez.
mirko: Egyre inkább tetszel nekem... (Nem szexuálisan!!!)!!!!
cha cha: Szerintem nincs olyan kategória, hogy alkoholos étel. Az alkoholo jelenléte a főzés bizonyos fázisában csak katalizátorként említhető. Más lesz a hús állaga. Én inkább az ilyen jellegű ételeknél a víz használatát ítélem el. És ennek semmi köze a tejfölhöz. Mert az passzol.
Nálam a bor elengedhetetlen kelléke a sülteknek és perkelteknek,sőt,egyes raguknak is:)
Nagyon szeretem a paprikás csírkét is:)
Évi, Ő a Te Mirkód?
Mirkó, avatarod Charles Bronson?
Kata,Ő nem az én Mirkom:)))
Neeeeem? :-P
Ezt gondoltam. Nem mintha bármi bajom lenne bármelyik mirkóval! Kifejezetten kedvelem őket, így ismeretlenül is.
gaszronauta:
nem csoda, hogy tetszem neked ilyen charles bronson fejjel! :DD
kata: én "mirko vosátka" vagyok. nevemet a híres csehszlovák természetjáróról kaptam, aki képes volt enciklopédiába foglalni az összes őrültségét.
blogom itten: http://vosatka.blogter.hu